Mi az a szívférgesség?
Sajnos Magyarországon is egyre gyakoribb a melegebb éghajlatokról származó szúnyogcsípés által terjedő megbetegedés. Kezelése kockázatos és körülményes, ezért sokkal inkább a megelőzésre kell nagy hangsúlyt fektetni.
Megpróbáltam röviden, érthetően összefoglalni az amúgy bonyolult témát. A szívférgességet egy fonálféregfaj, a Dirofilaria immitis okozza, és fertőzött szúnyogok csípése által terjed. Házi és vadon élő húsevők, elsősorban a kutyafélék parazitája. Ritkán elkaphatja macska, vagy akár az ember is, de emberben a férgek nem képesek teljesen kifejlődni.
A betegség lefolyása és tünetei
A szívférgesség egyik legnagyobb veszélye, hogy mire megjelennek az első tünetek a kutyában, addigra az állat már súlyosan beteg. Neve ellenére a szívférgesség elsősorban a tüdőt érinti, mivel a kifejlett férgek túlnyomórészt a tüdőartériákban helyezkednek el, és csak a betegség előrehaladott stádiumában érintett a jobb szívfél.
A lárvaállapotból körülbelül 6–7 hónap szükséges a kifejlett féreg kialakulásához, ez idő alatt gyakran nem okoz klinikai tünetet a fertőzés. A tünetek fokozatosan alakulnak ki: kezdetben köhögés tapasztalható, amely először csak aktivitás közben, később már nyugalmi állapotban is megjelenhet. A kutya fáradékonyabbá válik, gyengül, romlik az állóképessége. Fizikai megterhelést vagy izgalmat követően akár ájulás is előfordulhat. Súlyosabb esetekben hasvízkór, étvágytalanság, fogyás és kiszáradás is kialakulhat. A hirtelen elhullás ritka, de nem kizárható.
A diagnózis felállítása
A szívférgesség diagnosztizálása meglehetősen összetett a parazita fejlődési ciklusa miatt. A vérben keringő mikrofiláriák (lárvális alakok) kimutatása vastagcsepp-próbával vagy Knott-módszerrel történik, azonban ezek a módszerek nem specifikusak a Dirofilaria immitis-re. A Dirofilaria repens – amely a bőrférgességet okozza – lárvái ezekkel az eljárásokkal nem különböztethetők meg.
A két faj lárváit csak PCR-teszttel lehet pontosan azonosítani, amihez komoly laborháttér szükséges. Ezen kívül léteznek szerológiai tesztek is, amelyek a kifejlett nőstény szívférgek ellen termelt ellenanyagokat mutatják ki a gazdaállat véréből. Ezek már specifikusabbak a D. immitis fajra, azonban előfordulhat fals negatív eredmény, különösen ha nincs jelen nőstény féreg, vagy a fertőződés még nem érte el a kimutatható stádiumot (általában 6–8 hónap kell a kifejlődéshez).
A szerológiai gyorstesztek mellett kiegészítő vizsgálatokat is alkalmazunk, például mellkasröntgent vagy szívultrahangot, melyek segítségével a szívben és a tüdőben kialakult kóros elváltozások is felmérhetők.
Kezelés és veszélyei
A szívférgesség kezelése összetett, költséges és kockázatos. A terápia több részből áll:
- A lárvák elpusztítása speciális szerekkel.
- A Wolbachia baktériumok (a szívférgek szimbiontái) számának csökkentése – ez egy doxiciklin kúrával történik.
- A kifejlett férgek elpusztítása, amely a legveszélyesebb része a kezelésnek. Ehhez adulticid szereket alkalmaznak, de ezek az elhalt férgek tüdőembóliát okozhatnak, ezért az eljárás kizárólag intenzív megfigyelés mellett, állatkórházi körülmények között végezhető.
Lehetőség van a felnőtt szívférgek eltávolítására is a jobb szívfélből, de ez rendkívül kockázatos műtét, és hazánkban kevés állatorvos rendelkezik a szükséges tapasztalattal ennek elvégzéséhez.
